A biliárd szerelmesei a címet olvasva valószínűleg kíváncsian várják ezen cikk tartalmát, ugyanis az olimpiai játékokon a biliárd mint sportág mind a mai napig nincs jelen. De mi ennek az oka?

Akármennyire is hihetetlenül hangzik, egyesek már 1950 óta sikertelenül kampányolnak amellett, hogy a biliárd az olimpiai játékok részévé válhasson. Hogy erre miért nincs lehetőség? Az egyik ok, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint a játék nem tesz eleget azoknak a feltételeknek, melyeket teljesítve az ötkarikás játékok bizottsága sportként definiálhatná azt.

A második akadályt a játék sokszínűsége jelenti. 3 irányzatot különböztetünk meg: a karambolt, a poolt és a snookert. A NOB-nak egy, a biliárd megannyi fajtájáért felelős szervezet megalapítására lenne szüksége.

A 80-as évek közepén az UMB, azaz az Union Mondiale de Billard elnökének André Gagnaux-t választották. Személye azért fontos, mert nagy célja és álma az volt, hogy a NOB elismerje a sportot. A NOB azonban újból hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy a biliárd megjelenhessen az olimpiai játékokon, szükség van egy olyan szervezetre, mely a játék mindhárom fajtájáért felel. A Gagnaux vezetése alatt álló, a biliárd karambol fajtájával foglalkozó szerv így kapcsolatba lépett a WPBSA-val, azaz a World Professional Billiard & Snooker szövetséggel, ám az unió létrejötte meghiúsult.

1990-ben a WPA rendezésének hála, sor került egy olyan biliárd világbajnokságra, melynek a sport összes fajtáját sikerült összegyűjtenie. André Gagnaux ismét felvette a kapcsolatot a WPBSA-val, ez alkalommal azonban több sikerrel járt, mint először. 1990. augusztus 20-án Genfben találkozott a biliárd három ágának képviselője. A találkozó eredménye a World Confederation of Billards Sports (WCBS) megalakulása lett. A szövetségben André Gagnaux a karambol, Jorgen Sandban a pool és Mark Wildman a snooker irányt képviselte.

Az ezt követő éveket a három tag a szövetség alapjainak lerakásának szentelte, az együttműködés azonban nem volt zökkenőmentes: a három alapító célja az volt, hogy szorosan együttműködjenek, ugyanakkor mindhárman, azaz mindhárom irányzat tartsa meg függetlenségét. Az alakuló ülésre Svájcban, Yverdon-les-Bains-ben került sor 1992. január 25-én és a WCBS elnökének André Gagnauxot választották.