Az utolsó blogbejegyzésben egy, a karambol biliárdból kifejlesztett játékról írtam.
Nos, szubjektív vélemény, de a karambol igényli szerintem a legprecízebb játékot.

Az artistic billiard, azaz műlökés, szintén a karambol játék alapjaiból kifejlődött biliárdos forma, 
ahol felmerül az emberben kérdésként, hogy vannak-e technikai határai annak, amit egy posztóval bevont asztalon, biliárd golyókkal és dákóval meg lehet csinálni?
Nincs, csak gyakorlat kérdése az egész...

Ennek a műfajnak a lényege, hogy adva van 100 alapállás, tehát ennyiféleképpen teszik fel a három golyót és ezekkel kell érvényes poént elérni.
Ez így eléggé egyszerűnek tűnhet, de nem az.
A versenyeken a százféle lökést - melyek nehézségi foktól függően 4-10 - ig terjedő pontszámot érnek - több szettben játsszák le. Persze mindkét játékosnak ugyan azt a lökést kell tökéletesen kivitelezni, melyre három lehetősége van. Teljesen mindegy melyik kísérlet sikerül, a pont jár. Ha nem sikerül a próbálkozásokból egy sem, akkor nem jár pont.
A játék nyertese a legtöbb pontot elérő versenyző.

Ez így még mindig nem tűnik bonyolultnak.

A lényeg most kezdődik...
Adva van egy lyuk nélküli asztal.
Ok. 
Három darab golyót helyeznek el rajta, különböző alapállás szerint.
Ok.
Nos, van a lökő golyó, amit a dákóval meglök a játékos.
Ok.
Ennek érnie kell az egyes golyót, ami után a lökő golyónak tovább kell haladnia és
 2, 3 vagy akár 9 !!!! alkalommal érinteni kell a rövidebb és hosszabb falakat miután koccan a harmadik golyóval. Ezt hívják szaknyelven poénnak.
Hoppá!
Persze nem mindegy, hogy milyen sorrendben érinti a rövid és hosszú falakat!
Na, ez már kezd így komolyan hangzani, ugye?

Csak, hogy izgalmasabb legyen a játék, bizonyos lökéseknél felhelyeznek az asztalra egy kis bábut - szaknyelven limitet - és adott esetben a golyónak ezt megkerülve kell koccannia a harmadik golyóval, esetleg kettő, három fal érintéssel...
Szóval ez nem az a fajta játék, amikor ott van rengeteg golyó az asztalon, beletoljuk a fehérbe a dákót, aztán majd csak lecsorog a lyukba valamelyik!
Nem.

Ebben a játékstílusban egy komoly játékosnak úgy áll össze a készlete dákókból, hogy van 5-6 féle alsó rész, 8-10 fajta spiccel, mert nagyon sokféle lökéstípus van és sokféle súlyú és többféle hosszúságú dákót használ a különböző lökéstípusokhoz.

Egyik kedvencem a 3 falas síber ugratás, ahol a kiindulási pozícióban, nagyon közel van egymáshoz mindhárom golyó. 
A kezdő golyóval meg kell lökni az egyes golyót, miután a lökő golyónak át kell ugrania a kettes golyót - ami közvetlenül az egyes mellett van-  és három fal érintése után a lökő golyó pöccinti a kettest.
Teccikérteni???

És ez egy volt a százból...

Van még kettő vagy három falas síber masszé. 
A masszé az, amikor nagyon hegyes szögben, szinte függőlegesen lökik meg az ütő golyót.
Vagy vannak a 2 vagy 3 falas húzások, mikor a lökő golyó az egész asztalt bejárva találkozik a 2-es golyóval és így lesz meg a poén.És még lehetne sorolni...

A karambol és a műlövés nem vicc. Itt tudni kell, de nagyon.
 A mellkékelt video szerintem ezt jól példázza.

Jó játékot!