Szeretve Tisztelt Dartsőrűltek. Ki ne emlékezne közületek arra a több mint felemelő pillanatra, mikor ez év júniusában két nagyszerű magyar játékos vonult be a PDC Páros Világbajnokságán a frankfurti arénába… Hogy ott aztán a Dartsvilág legnagyobb megdöbbenésére bucira pofozza a 15-ik helyen kiemelt svéd válogatottat. Az az 5-2-es győzelem történelmet írt. Maga Wayne Mardle is szó szerint lerohant a SKY Sports közvetítői állásából, hogy megszorongassa ennek a két zseninek a kezét. Raymond van Barneveld pedig a saját bevonulása közben ugrott oda gratulálni.

Nagy pillanatok voltak. Aztán ez a két kisebb fajta háziisten ( Igen. Elfogult vagyok Velük kapcsolatban. :) ) még ráadásul megszorongatta a Gary Anderson/ Peter Wright által képviselt skót csapatot. Ugye ismerős nevek… Szóval Bezzeg Nándor és Takács Gábor a Magyar darts válogatott két tagja sok hazánkfiának és hölgyének mutatott utat küzdőszellemből és összpontosításból.

E két ikonnal találkoztam minap egy beszélgetést kezdeményezve, hiszen roppantul érdekelt, hogy valójában Ők hogyan élték meg ezt a katarzist. Első kérdésem arra vonatkozott hogy mikor kezdtek el játszani és hogyan találkoztak először evvel a csodálatos sporttal.

 Bezzeg Nándi: 1997-ben egy Amatőr Csapatbajnokság kapcsán ismertem meg a játékot és 1998-tól vagyok a Magyar Darts Szövetség tagja.

 Takács Gabi: Tíz évvel ezelőtt történt, hogy barátaim elhívtak játszani. Azonnal beleszerettem a sportba és fél év játék után már a Budapesti Darts Szövetség keretein belül jártam versenyekre.

Néztem ezt a két Urat. Az a fajta derűs nyugalom áradt belőlük, ami azt gondolom, hogy a Darts egyik legnagyobb alapvetését tükrözi. Mindig, minden esetben higgadtnak maradni. Akkor nem remeg a kéz.

 

 Azt is meg akartam tudni, hogy mostanában mivel foglalkoznak és melyik klubban játszanak.

 Bezzeg Nándi: 2011-ben alapítottam meg a ProDarts Hungary klubbot. Ott dolgozom, mint szakmai koordinátor. Nagyon fontos számomra, hogy egy jelentős utánpótlás bázist építsek ki a klub keretein belül. Ez most legalább olyan lényeges, mint a saját karrierem. Nagyszerű érzés gyerekeket megtanítani arra, amit még én is tanulok, de az elmúlt évek tapasztalata és versenyrutinja talán segít Nekik elindulni ezen a nem könnyű úton. Szeretem csinálni.

Takács Gabi: jelenleg a Pestújhelyi  DC színeiben versenyzem és teljesen egyértelmű, hogy a magyar bajnoki címeimet szeretném megvédeni, illetve a csapatbajnoki cím megszerzése tartozik a legfontosabb célkitűzések közé. Itt megálltunk egy pillanatra. Megkérdeztem, hogy belőlem lehet-e ebben az életben jó Dartsos. Mindketten felnevettek és Nándi jelezte, hogy nekem ahhoz nyolcszor többet kell gyakorolnom és nyolcszor kevesebbet mellédumálnom, hogy ez működhessen. :) :)

No. Miután letöröltem a könnyeimet… Rákérdeztem a frankfurti  PDC Páros Világbajnokságra. Milyen volt? Mit éreztek? Mennyire volt más, mint amit eddig tapasztaltak?

Bezzeg Nándi: A legfontosabb számomra, hogy negyedszer vehettem részt ezen a versenyen. Egy új párral, Gabival indultam el, ami ha belegondoltok, azért nem olyan egyszerű. Egyikünknek sem. Addig sohasem játszottunk együtt egy zászló alatt és a páros játék még ráadásul egy nagyon komoly összehangoltságot igényel a két ember között.. A PDC világa egy más világ. Amikor kimész egy ilyen rangos versenyre, akkor nyilván vannak elvárásaid magaddal és a páros partnereddel kapcsolatban.

Nekem hatalmas élmény volt Gáborral játszani, mert lényegesen többet hozott ki magából, mint amit a helyzet és a körülmények és elvárások kívántak. Még nekem is meglepetésként hatott, hogy mennyire higgadt tudott maradni a kiélezett szituációkban. Hogy mekkora a nyomás egy ilyen versenyen, azt kevesen tudják. Csak hagy mondjak el  egy így utólag kacagtató példát.

A skótok elleni meccsen, amikor már nem ketten voltunk a placcon, akkor én éppen üldögéltem a „ backstage”- ben , amikor Gábor  visszajött a Wright elleni meccs után. Leballagott hozzám és azt mondta… Nándi, ez így  egészen más volt. Egyedül. Ilyen közegben… Azzal az örök optimista arcával. De ezt mondta.

Bocsánat Tőle is, de elnevettem magam.

 

Takács Gabi: Kezdjük azzal, hogy négy olyan napot kaptam az élettől, amire mindig szívesen fogok gondolni.  Elképesztő profizmus jellemzi a PDC versenyeket.  Hihetetlenül jó szervezés és csodálatos hangulat. Nándi már nem először volt kint ilyen megmérettetésen és jelezte nekem, hogy körülbelül mire számítsak. De ami ott fogadott, az így is felfoghatatlan volt.

A világsztárok teljesen emberből vannak. Élő legendák között forgolódtam az elején kicsit megilletődve, de aztán minden olyan természetessé vált. Hogy mást ne mondjak, a gyakorló pályákon éppen nem volt hely s amikor látván, hogy keresem  a szabad táblát, maga  Barneveld jött oda és hívott az Ő táblájához, hogy tudjak melegíteni.

Nándi a rutinjával rengeteget segített. Végig összhangban voltunk és talán ez is hozzátett ahhoz, hogy a svéd csapatot legyőzzük. Jó érzés, hogy Wayne Mardle engem  külön is megdicsért. Egyébként én azzal a nyíllal dobok, amit még Ő adott nekem még egy kolozsvári versenyen.

 

Utolsó előtti kérdésem arra vonatkozott, hogy milyen terveik, célkitűzéseik vannak.

Bezzeg Nándi:  Két alapvető célom van. Az egyik, hogy a ProDarts Hungary klubot koordináljam és minél több fiatallal ismertessem meg ezt a zseniális sportot. A másik pedig külföldi vonatkozással bír. Miután viszonylag régen mozgolódom a Darts világában, ezért vannak olyan orgánumok, akik értékelik a teljesítményemet.

Úgy tűnik, hogy a jövő évi versenynaptáram jó pár külföldi versennyel fog bővülni. De erről majd akkor beszélnék, ha már ott tartunk….

Takács Gabi: A hazai steel és soft bajnokságban is van esélyem, hogy a legjobbak között végezzek.  Erre fektetem most a fő hangsúlyt. És persze én is szeretnék minél több, elérhető helyszínhez kötött versenyen elindulni.

 

Kabala Uraim? Van-e és ha van, akkor mi is az?

Bezzeg Nándi: Sohasem volt. Nem vagyok egy babonás pali.  Inkább gondolataim vannak erről a sportról. Régóta űzöm. Sokat tanultam általa. Tiszteletet. Koncentrációt. Inspirációt. Leginkább úgy tudnám ezt átadni, hogy azt vallom…

Én soha sem veszítek. Én vagy nyerek. Vagy tanulok. 

Takács Gabi: Kimondottan kabalám nincsen. Ha csak ezek a rózsaszín malackás tollak nem azok J. Ami a frankfurti VB óta elképesztő népszerű lett. Én nagyon jókat mosolygok ezen, de egyre több ember jegyzi meg, hogy mennyire jópofa.

ide

A Darts Hercege lelkesen hallgatta ezt a két kiváló sportembert.  Mindketten nyugalmat árasztottak. Mindketten rendkívül szerények voltak. Mindketten arra ösztönözték a hallgatóságot…. Hogy ez a szenzációs játék nagyon szerethető. Rengeteg munka és összpontosítás után pedig igenis jönnek az eredmények. Amellett, hogy még teljesebbé formálja az embert.

Köszönöm Nándi. Köszönöm Gabi.

További jó és eredményes játékot kívánok nektek!!!